A földhivatali nyilvántartási térképnek és a tulajdoni lapnak a tartalma az épület. Újat épített, vagy bővítette a régit, egyéb – engedély köteles - építmény létesült, az változást jelent az ingatlan státuszában, ezért azt köteles a Földhivatal felé jelezni, illetve az ingatlan-nyilvántartásba átvezettetni. Az épületfeltüntetés során első lépésben a terepi felmérés szükséges. Előre egyeztett időpontban, korszerű műszereinkkel a felmérést elvégezzük. Majd irodai munka során az épületfeltüntetési vázrajzot (és azok műszaki munkarészeit) elkészítjük. A kész munkát leadjuk a Földhivatalba. A földhivatali záradékolás – vizsgálat - után a vázrajzot az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) rendszerébe feltöltjük. Ezek alapján adja ki a Hatóság a használatbavételi engedélyt és egy kérelem beadásával történik meg a változás átvezetése.
A földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő határainak helyszíni kijelölése a kitűzés. Erre szükség lehet egy új ingatlan megvásárlásakor, kerítés építésekor, esetleg egy vita elkerülése céljából.
A telekalakításnak több formája van. Egyik ilyen a megosztás, amikor egy telekből több jön létre. Ilyenkor ezek az ingatlanok külön helyrajziszámot kapnak. A telekalakítás során több feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy a végén létrejöhessenek az elképzelt kialakítások. Az egyik ilyen a HÉSZ (helyi építési szabályzat) előírása, ami az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító önkormányzati rendelet. Itt többek között olyan paraméterek szabályozzák a létrejövő ingatlanok osztóvonalait, mint a kialakítható legkisebb telekméret, a beépítési százalék, előkert-oldalkert-hátsókert nagysága, utca felőli oldalhosszak, utca szabályozási paraméterek, közterületi megközelítés, stb. Ezek érdemes a legelején tisztázni és ha zöld utat kapott, indulhat a munkafolyamat. Eljárás röviden: felmérés, vázrajz készítés, leadás vizsgálatra, majd a záradékolt vázrajzok és telekalakítási dokumentumok (kérelem, helyszínrajz, kísérő bizonylat, CD melléklet) átadása a megrendelőnek. Ezt kell végül beadni a Földhivatalba, hogy a telekalakítási folyamat elinduljon. Itt már szükséges lesz ügyvédi megállapodásra (adásvétel, ajándékozás, stb.) is és ezek együttes megléte esetén megtörténik a bejegyzés, határozat születik róla és létrejönnek az új helyrajziszámok.
Az összevonás elve és menete megegyezik a megosztáséval, annyi különbséggel, hogy itt megszűnik több helyrajziszám és csak egy marad, a területek egybeolvadnak.
A határrendezés elve és menete megegyezik a megosztáséval, annyi különbséggel, hogy itt nem jönnek létre új helyrajziszámok, csak a határvonalak és ezáltal a kiindulási területek változnak meg.
A szolgalmi jog azt jelenti, hogy az egyik ingatlan tulajdonosa egy meghatározott célból igénybe veheti egy másik személy ingatlanát. Több fajtája létezik: út-, átjárási-, közmű átvezetési-, villamos berendezések elhelyezési-, bánya-, stb szolgalmi jogok. Ezeknek a kialakítását, területét és használóját kell a vázrajzon feltüntetni és egy megállapodással (okirattal) az ingatlan-nyilvántartáshoz beadni. A teher a tulajdoni lap III. oldalán kerül bejegyzésre.
A telekalakítás nem hajtható végre (pl. nem teljesülnek a HÉSZ előírásai, ezért nem megosztható a terület), akkor alkalmazhatjuk a használati megosztást. Ennek a lényege, hogy egy osztatlan közös tulajdonban lévő teleken a használatnak – és részarányoknak - megfelelően határvonalat alakítunk ki, melyen szereplő területi adatok bekerülnek az ügyvéd által ellenjegyzett megállapodásba. Lényeges: ennek a vázrajznak a tartalma ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható!
A társasházi alapító okirat szerves résztét képezi az alaprajz. Ez az épületet, illetve egyes szintjeit, felülnézetben szemléltető, méretarányos (általában 1:100) műszaki ábrázolás. A munkasorán ezt a részletes rajzot készítjük el, amit beadunk a Földhivatal földmérési részlegére. Azt levizsgálják, záradékolják és utána lehet az okirattal együtt további ügyintézésre leadni az ingatlan-nyilvántartás felé
Szükség lehet egy épület olyan jellegű kialakítására, amikor az építmény (önálló tulajdonú épület, közterületről nyíló pince, társasházi öröklakás, garázs, üzlet, szövetkezeti lakás, stb.) más tulajdonba van, mint a földrészlet, amelyen áll. Az EÖI-nél egy külön, betűvel jelzett, albetéti helyrajziszámot kap az épület. A munka első lépése a terepi felmérés. Előre egyeztett időpontban, korszerű műszereinkkel a felmérést elvégezzük. Majd irodai munka során a változási vázrajzot (és azok műszaki munkarészeit) elkészítjük. A kész munkát leadjuk a Földhivatalba. A földhivatali záradékolás – vizsgálat - után a vázrajzzal és a tulajdonosok közti megállapodással lehet menni az ingatlan-nyilvántartáshoz a bejegyzést megkérni.
A földhivatali nyilvántartási térképnek és a tulajdoni lapnak a tartalma az épület. Változást jelent az ingatlan státuszában, az is, ha egy épület elbontódott, leomlott. A bontást jelezni kell a Földhivatal felé, illetve az ingatlan-nyilvántartásba átvezettetni. Menete megegyezik az épületfeltüntetéssel, annyi különbséggel, hogy itt bontási határozat, vagy tudomásul vételi okirat szükséges az ingatlan-nyilvántartás részére a törléshez. Lényeges: ha az ingatlanon egyetlen épület sem maradt (beépítetlen terület alakul ki), akkor nem szükséges vázrajz, csak egy kérelem a nyilvántartás felé.